A papír fenyőfák után megpróbálkoztunk valami bonyolultabbal. Két köteg ragasztópisztoly-patront használtunk el, de szerintünk megérte. 🙂

Míg az előző alkalommal az egyszerűségre törekedtünk, most a maradék feldolgozás volt a mottónk, vagyis abból alkottunk, ami az adventi koszorúk és egyéb karácsonyi dekorok elkészítése után megmaradt. Főként “mini tobozok“, tuja-termés (ezeknek nem tudom a nevét), szalag és gyöngy állt rendelkezésünkre, pár mini csengettyű, gomba meg egy zacskó zöld szizál. Ez utóbbit csak azért vettem meg egyszer, mert nem lehetett mohát kapni és gondoltam, majd ezzel helyettesítem. Aztán mégiscsak lett mohám és azóta csak kerülgetem, nem szeretem használni, mert nagyon szemetel. Viszont most itt volt a remek alkalom felhasználni.

A maradékokból végül három féle fenyőt sikerült összehoznunk:

1. Szizál fenyő

A szizált (na ezt a szót még én is alig bírom kimondani, nemhogy Imi) kis csomókba tekertük és kis U alakúra hajlított drót darabokkal tűztük fel a hungarocell alapra. A rakosgatással csigavonalban haladtunk felfelé, így a felső csomók eltakarják a drótot. Ez kissé macerás művelet, mert a szizál potyog-törik-szemetel, ezért menet közben gyakran kell tisztítani a munkafelületet. (Ilyenkor a szemetest odahúzom az asztal mellé és nedves törlőkendővel időnként letörlöm a rajztáblát és környékét.) Amikor kész van, ezt is ugyanúgy, mint a papír fenyőt, hurkapálcára tűzzük és alapba állítjuk.

Az alap ezúttal kaspóba faragott tűzőhab (oázis) volt. Láttam klassz, konzervdoboz-újrahasznosításokat is, de épp volt 3 szabad kaspónk. (Nem vagyok egy tehetséges virág-gondozó.)

A szizál fenyőt tovább díszítettük: pisztollyal ragasztottunk rá “mini tobozt”, tuja termést és dróttal tűztünk bele mini csengettyűket.

2. Mini tobozos fenyők

A fiúk még javában dolgoztak a saját alkotásukon, amikor hozzáfogtam a következőhöz:

A terméseket menet közben nagyság szerint kis kupacokba rendeztem, így egy idő után haladósabb volt a rakosgatásuk, szóval azt ajánlom, így kezdj hozzá! A művelet amúgy nagyon egyszerű: a termésekre egy pötty ragasztót teszünk és csigavonalban haladva rakosgatjuk körbe vele a hungarocell kúpot. Alul nagyobb, középen közepes terméseket használtam, az aprókkal pedig kitöltöttem a réseket. Végül helyenként egy-egy gyöngyöt ragasztottam rá.

3. Fenyő szalagból

Ehhez először is a szalagokat raffoltam. A drótszegélyes szalagnál csak simán ráncokat hajtogattam és egy-egy pötty ragasztóval rögzítettem; a vékony szalagnál kis hurkokat ragasztottam egy darab egyenes szalagra (így egy bortni-szerű szalagom lett). Ezt a kettőt egymás mellett párhuzamosan tartva, szintén csigavonalban haladva felragasztottam a hungarocell kúpra. Mire elkészültem vele, elfogyott az utolsó patron a ragasztó pisztolyhoz. Először erre is gondoltam egy kis gyöngyöt tenni, de aztán úgy ítéltem meg, hogy ez így önmagában is szép lesz a maga egyszerűségével a másik 2 fenyő mellett, ezért nem kerestem a módját a további díszítésnek, hanem csak beszúrtam a másik kettő mellé.

Az alapoknál kétféle módon takartuk el az oázist:

– mohával raktuk körbe

– a fenyőkhöz hasonlóan mini-tobozzal és terméssel rakosgattuk körbe – egy-egy pötty ragasztóval rögzítve.

Ezzel idénre be is fejeztük a fenyőfa-projektet. 🙂