Az utóbbi időben Imi kevésbé érzett késztetést, hogy a kreatív tevékenységeinkben aktívan részt vegyen. Hiába találtunk mindig neki való feladatot a projektben, ő inkább a zenéről gondoskodott vagy el-eltűnedezett a gyerekszobába játszani. Ezért most kifejezetten olyan alkotni valót kerestem, amit az elejétől a végéig ő is meg tud csinálni. A választásom a hungarocell alapra készíthető fenyőfára esett.

Mivel az előrelátó akciós beszerzéseimnek köszönhetően volt itthon néhány különböző méretű hungarocell kúp, már csak a pinteresten kellett körbe néznem, milyen kreatív megoldásokat ötlöttek ki mások. Miután kigyönyörködtem magam, visszatértem a valóságba és arra jutottam, hogy maradunk a legegyszerűbb technikánál, a jó öreg papír+ragasztó kombónál. A hungarocell alapok ez esetben akár kartonból készült gúlákkal is helyettesíthetők lennének, de a fiúk annyira ráizgultak a hungarocellre, hogy maradtunk ennél.

A “recept” nagyon egyszerű: végy egy alapot, ragassz rá sok kis színes papírfecnit, döfj bele egy hurkapálcát/grillnyársat és a másik végét szúrd valamibe, amiben megáll. Ez a “valami” nálunk először egy hóspray-vel lefújt zöld gömb alakú termés (kigugliztam: narancseper) volt, majd egy kaspóba tett tűzőhabra cseréltük, mert abban több fenyő is elfért. De parafa, vagy hungarocell darab is megfelelő lehet a célra.

Többféle zöld papírt válogattam össze, egyszínűt és mintásat egyaránt. Egynek a hátuljára vonalzóval rácsot rajzoltam, amit Imi lemásolt a többire. Egy-egy vonal félre ment és a néhány párhuzamos csálé lett, de kicsire nem adunk. 🙂 A vonalak mentén haladva viszont már könnyedén ki tudta vágni ollóval a kis háromszögeket.

A háromszögeket szépen, soronként ragasztottuk fel a kúpra, alulról indulva. Kb. a kétharmadáig folyékony, kenőfejes ragasztót (Nebuló) használtunk, majd a felső részén, ahol jobban kellett ügyelni, hogy ne csússzanak el a háromszögek, áttértünk a kétoldalú ragasztószalagra. (Ennek a kapirgálásába kicsit besegítettem, hogy azért haladjunk is.)

A tetejére a csillagot hurkapálcára ragasztottuk és úgy szúrtuk bele a “fenyőbe”.

Az így elkészült fenyőfák tovább díszíthetők lyukasztóval nyomott hópelyhekkel vagy gyöngyökkel.

Imi ezúttal is hozta a formáját a sajátos szófordulataival. Megkértem, hogy hozzon az íróasztal fiókjából még egy ragasztót, mire jön, elém teszi és így szól:

“Tessék, Anya! Okosan és bölcsen használjad!”

Ajánlom még: hurkapálcára tűzött, legyező-hajtogatott háromszög-fenyők gyönggyel díszítve.